Márai életrajz

MÁRAI SÁNDOR
(1900-1989)

1900

• Április 11-én született Kassán, felvidéki szászok (cipszerek) leszármazottjaként. Családi neve eredetileg Grosschmid.
• Ősei a korábbi évszázadokban a polgári műveltség és értékrend örzői, kibontakoztatói. Műveltség és kultúra iránti fogékonysága mély gyökerekből származik.
• Kassa szellemisége, lelkisége egy életre meghatározza őt, bárhol is él a világban.
• A szülői ház a Szegfű utca 6. szám alatt volt. Innen előbb a Fő utca 4. szám alatti bérházba, majd az 1910-es évek közepe táján saját házukba, a Mészáros utcába költöztek.

 1906-1909

• Házitanítóhoz jár.

1909-1917

• Iskoláit végzi: Jászóvári Premontrei Kanonokok Kassai Főgimnáziumában, majd a Budapesti II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumban.
• Érettségi vizsgáját az Eperjesi Királyi Katolikus Főgimnáziumban teszi le.
• Lucrétia fia címmel jelenik meg első írása a Pesti Hírlapban, Salamon Ákos álnéven.

1918

• Január 14-én Kassán sorozáson vesz részt. Mint minden katonai szolgálatra alkalmatlant, nem küldik a frontra.
• Tanulmányait az egyetem jogi karán kezdi, de egy idő múlva átjelentkezik a bölcsészkarra.
• A Magyarország című napilap újságírója, Krúdy Gyula munkatársa.
• Megjelenik első kötete, a tizenhét verset tartalmazó Emlékkönyv.

1919

• A Vörös lobogó tudósítójaként részt vesz a kommünben, ezért a bukás után Kassára, majd Prágán át Lipcsébe megy, az Institut for Zeitungskunde (Újságkutató Intézet) hallgatója lesz.

1920

• Frankfurt am Mainba költözik, munkatársa lesz a Thomas Mannt, Heinrich Mannt és Theodor Adornót is foglalkoztató Frankfurter Zeitung und Handelsblattnak és a Prager Tagblattnak, újságíróként beutazza Európát.
• Cikkeit egyidejűleg megküldi a Kassai Napló és az ellenlábas Kassai Újság részére is.

1921

• Berlinben tanul, de abbahagyja, mert az újságírás és a sok németországi esemény leköti minden idejét, figyelmét.

• Felfigyel Franz Kafkára, akinek első magyarországi tolmácsolója lesz.

1923-1928

• Párizsban tartózkodik.
• Budapesten polgári házasságot köt Matzner Ilonával (Lolával) 1923. április 17-én.
• Ebben az időszakban jelenik meg Bécsben első regénye, A mészáros.
• 1924-től rendszeres tudósítója a budapesti Újság című lapnak.

1926

• Hosszabb közel-keleti utazáson vesz részt, melyről folyamatosan küldi írásait több napilapnak. Írásai Istenek nyomában címmel jelennek meg kötetben, 1927-ben.

1928

• Budapestre költözik, a budai Mikó utcába. Megírja Bébi vagy az első szerelem című regényét.

1930

• Dormándi Lászlóval közösen szerkesztik az 1914-1930 című képeskönyvet, mely egy évvel később több országban megjelenik és osztatlan sikert arat.
• Megjelenik A zendülők, a Garren család történetének első kötete.

1931

• Megjelenik Idegen emberek című regénye, mely németországi és franciaországi élményeit dolgozza fel.

1932

• Aláírja a genfi Világbéke Kongresszusra szánt levelet.
• Harmincnyolc más íróval együtt lemond a Magyar PEN Klub-beli tagságáról.

1934

• Megjelenik önéletrajzi ihletésű regénye, az Egy polgár vallomásai első kötete.

1935

• Januárban, Thomas Mann budapesti látogatásakor ő az egyik, aki kíséri a német írót a budai Várban.

• Megjelenik az Egy polgár vallomásai második kötete, de júniusban elkobozzák a regényt, mivel az első kiadásban eredeti néven szerepelteti egykori instruktorát.
• Augusztusban Lolával Londonba utaznak.
• Októberben 12-én Miskolcon meghal édesapja.

1936

• Március 9-én megtartja első előadását a Cobden Szövetségben “A féltékenyek” címmel.
• Októberben a La Fontaine Társaság tagja lesz.
• November 24-én egyházi házasságot köt Lolával a felsősegesdi plébánián.
• November végén jelenik meg utolsó cikke az Újságnál.
• December 6-án jelenik meg első cikke új napilapjánál, a Pesti Hírlapnál, ahová egészen 1944-ig írja a “Vasárnapi Króniká”-t és a “Tegnap és Ma” rovatot.

1937

• A féltékenyek című kétkötetes műve folytatja a korábban megkezdett regényfolyamot a családról (Garrenek) és a Városról.

1938

• Február elején megválasztják a Kisfaludy Társaság tagjává, székfoglalóját Komáromi Jánosról, a “felvidéki íróról” tartja.
• Megjelenik A négy évszak című kötete, mely első a “prózai epigrammák” sorában.
• Az első bécsi döntés következtében Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területek, így Kassa “hazatérésénél” lapja tudósítójaként van jelen.

1939

• Február 28-án megszületik Kristóf nevű fia, aki néhány hetes korában meghal. Április 10-én temetik Farkasréten. Megírja Egy kisgyermek halálára című versét.
• A második világháború kitörésekor megjelenik Búcsú című írása.
• A karácsonyi könyvpiacra megjelentetik műveinek tízkötetes gyűjteményes kiadását “Márai Sándor válogatott munkái” sorozatcímmel.

1940

• Megjelenik Szinbád hazamegy címmel Márai Krúdy-regénye.
• Október 16-án mutatják be Kaland című színművét, mely éveken át a legkedveltebb darabok egyike volt, 351 alkalommal játszották.

1941

• Megjelenik a Kassai őrjárat.

1942

• Az író egyik legtermékenyebb éve: Ég és Föld, Röpirat a nemzetnevelés ügyében, A gyertyák csonkig égnek.
• Május 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz. November 20-23. között részt vesz a lillafüredi konferencián.
• Parabolisztikus történelmi drámáját, A kassai polgárokat december 5-én a Nemzeti Színház mutatja be.

1943

• Május 15-én a Magyar Csillagban megjelenik az Együttes vallomás.
• Súlyos ideggyulladással kezelik, valószínűleg emiatt csak december 6-án tartja meg székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián Ihlet és nemzedék címmel.

1944

• Március 19-én a német csapatok megszállják Magyarországot, emiatt március 22-én vagy 23-án Leányfalura költöznek Lolával.

• Április 13-án Balassagyarmaton keresztül Losoncra mennek. Leányfalun születik meg első Naplója (Napló 1943-1944), amely a következő évben jelenik meg.

1945

• A Zárda utca 28. szám alá költöznek, itt élnek 1945 végétől vagy 1946 elejétől 1948 augusztusáig. Egyre világosabbá válik számára: nem maradhat itthon, mert “nem hallgathat szabadon”.
• Decemberben bemutatják Varázs című színművét. Ekkor születnek a darab női főszereplőjéhez (Tolnay Klári) írt Ismeretlen kínai költő. Kr. után a XX. századból című versek és naplórészletek, amelyeket a színésznő csak az író halála után publikált.
• Tagja lesz a Magyar Művészeti Tanácsnak.

1946

• Április 22-én, 89 éves korában meghal nagynénje, Zsüli néni.
• A kommunista sajtó egyre élesebben támadja.

 1947

• Megjelenik újabb “őrjárata”, az Európa elrablása.
• Június 3-án a Magyar Tudományos Akadémia belső tagjává választják.
• Megjelennek a Garren család történetének utolsó kötetei: a Sértődöttek első (A hang), illetve második (Jelvény és jelentés) része.
• Emigrációjához a végső lökést regénytrilógiája utolsó kötetének (Művészet és szerelem) bezúzása adja.
• Lolával örökbe fogadják Babócsay Jánoskát, aki Leányfalu óta velük él.

1948

• Augusztus 31-én feleségével és nevelt fiával, Jánossal elhagyja az országot. Hét hétig Svájcban, utána Olaszországban, Nápolyban élnek.

1949

• Április 5-én befejezi az Egy polgár vallomásai III. részét, későbbi címén a Föld! Föld!…et.
• A Magyar Európa Tanács tagjává választják.
• Idehaza a november 14-én jóváhagyott új alapszabály értelmében akadémiai tagságát megszüntetik külföldre távozása és a Széptudományi Alosztály feloszlatása miatt.

1950

• A clevelandi Szabadság című napilap munkatársaként közli legújabb naplórészleteit és cikkeit 1952-ig.

1951

• Nyáron megírja a Halotti beszéd című verset.
• Az október 6-án induló Szabad Európa Rádiónak kezdettől fogva munkatársa.

1952

• Áprilisától New Yorkban élnek. Londonban a Prager Kiadónál megjelenik első, emigrációban született kötete, a Béke Ithakában.

1954

• Május 1-jén a Művelt Nép című lapban megjelenik a Halotti beszéd és Tamási Áron válasza.

1956

• A forradalmat mindvégig figyelemmel kíséri és kommentálja a Szabad Európa Rádióban Münchenből.

1957

• Német nyelven megjelenik San Gennaro vére című regényének első kiadása.
• Magyar-amerikai állampolgár lesz.

1958

• Megjelenik első emigrációban született naplókötete, a Napló 1945-1957.

1959

• Nagyobb utazást tesz az Egyesült Államok keleti és nyugati partján.

1960

• Megjelenik Washingtonban az Egy úr Velencéből, a Vendégjáték Bolzanóban című regénye színpadi változata, melynek megírását már hosszú ideje tervezte.

1964

• Der Wind kommt vom Westen címmel kiadják máig is csak német nyelven olvasható útleírásait.
• Augusztus 19-én Budapesten, 90 éves korában meghal édesanyja.

1965

• Saját kiadásában jelenteti meg San Gennaro vére című regényét magyarul, a nyolc évvel korábbihoz képest kibővített, átírt formában.

1967

• Februárban végrendeletszerű szöveget mond magnóra feleségének és fiának, melyben rendelkezik írói hagyatékáról is.
• Májusban tartja utolsó felolvasását a Szabad Európa Rádióban.
• Visszaköltöznek Európába, a dél-olaszországi Salernóba.

1970

• Nyarán megjelenik az Ítélet Canudosban, mely első közös munkája a Vörösváry Kiadóval.

1972

• Megjelenik a Föld, Föld!... című visszaemlékezése.
• Szeptembertől negyedéves rendszerességgel, “Napló” címmel küld felolvasásokat (jegyzetek, kritikák, napi események kommentálása) a kölni székhelyű rádióadó, a Deutsche Welle számára.

1973

• Bécsi utazással ünneplik meg Lolával 50. házassági évfordulójukat.

1975

• Megjelenik Erősítő című regénye. Utazást tesz az Egyesült Államokban.

1978

• A delfin visszanézett című, összegyűjtött verseit tartalmazó kötet megjelenése, egyfajta lírai összegzési kísérlet.

1980

• Május 6-tól haláláig a kaliforniai San Diegóban élnek. Judit… és az utóhang című regény kiadása, mely Az igazi folytatása, befejezése.

1981

• Az Élet és Irodalom hasábjain vetődik fel először “hivatalosan” műveinek itthoni újrakiadása.

1984

• Utolsó, még életében kiadott naplójának (Napló 1976-1983) megjelenése.

1985

• A sorozatos veszteségek lassan megtörik az idős írót: elveszti öccsét, Gábort, és húgát, Katót.

1986

• Január 4-én meghal felesége, Lola és novemberben másik öccse, Radványi Géza filmrendező. Feleségét elhamvasztják, földi maradványait az óceánba szórják (ahogyan egy év múlva fogadott fiukét és három évvel később Máraiét is).
• Szeptemberben egy műtéten esik át.

1987

• Március 23-án meghal nevelt fia, János.

1988

• Egyre nagyobb az érdeklődés Magyarországon Márai és életműve iránt, megkeresi őt több hivatalos testület (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Írók Szövetsége).
• Novemberben megjelenik két kötetben család- és nemzedékregénye, A Garrenek műve, mely tartalmazza A zendülők, A féltékenyek című regényeit és a Sértődöttek trilógia köteteit.

1989

• Január 15-én írja utolsó naplóbejegyzését.
• Február 21-én önkezével vet véget életének. Hamvait két nappal később a Csendes-óceánba szórják.

Felhasznált irodalom:

• „Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam…” Képek és tények Márai Sándor életéből (összeállító szerk.: Mészáros Tibor) (illusztrált album)