Márai életrajz

MÁRAI SÁNDOR
(1900-1989)

marai4.jpg

1900

  • Április 11-én született Kassán, felvidéki szászok (cipszerek) leszármazottjaként. Családi neve eredetileg Grosschmid.
  • Ősei a korábbi évszázadokban a polgári műveltség és értékrend örzői, kibontakoztatói. Műveltség és kultúra iránti fogékonysága mély gyökerekből származik.
  • Kassa szellemisége, lelkisége egy életre meghatározza őt, bárhol is él a világban.
  • A szülői ház a Szegfű utca 6. szám alatt volt. Innen előbb a Fő utca 4. szám alatti bérházba, majd az 1910-es évek közepe táján saját házukba, a Mészáros utcába költöztek.
kassa_1900.jpg

 1906-1909

  • Házitanítóhoz jár.

1909-1917

  • Iskoláit végzi: Jászóvári Premontrei Kanonokok Kassai Főgimnáziumában, majd a Budapesti II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumban.
  • Érettségi vizsgáját az Eperjesi Királyi Katolikus Főgimnáziumban teszi le.
  • Lucrétia fia címmel jelenik meg első írása a Pesti Hírlapban, Salamon Ákos álnéven.

1918

  • Január 14-én Kassán sorozáson vesz részt. Mint minden katonai szolgálatra alkalmatlant, nem küldik a frontra.
  • Tanulmányait az egyetem jogi karán kezdi, de egy idő múlva átjelentkezik a bölcsészkarra.
  • A Magyarország című napilap újságírója, Krúdy Gyula munkatársa.
  • Megjelenik első kötete, a tizenhét verset tartalmazó Emlékkönyv.

1919

  • A Vörös lobogó tudósítójaként részt vesz a kommünben, ezért a bukás után Kassára, majd Prágán át Lipcsébe megy, az Institut for Zeitungskunde (Újságkutató Intézet) hallgatója lesz.

1920

  • Frankfurt am Mainba költözik, munkatársa lesz a Thomas Mannt, Heinrich Mannt és Theodor Adornót is foglalkoztató Frankfurter Zeitung und Handelsblattnak és a Prager Tagblattnak, újságíróként beutazza Európát.
  • Cikkeit egyidejűleg megküldi a Kassai Napló és az ellenlábas Kassai Újság részére is.

1921

  • Berlinben tanul, de abbahagyja, mert az újságírás és a sok németországi esemény leköti minden idejét, figyelmét.
berlin.jpg
  • Felfigyel Franz Kafkára, akinek első magyarországi tolmácsolója lesz.

1923-1928

  • Párizsban tartózkodik.
  • Budapesten polgári házasságot köt Matzner Ilonával (Lolával) 1923. április 17-én.
  • Ebben az időszakban jelenik meg Bécsben első regénye, A mészáros.
  • 1924-től rendszeres tudósítója a budapesti Újság című lapnak.

1926

  • Hosszabb közel-keleti utazáson vesz részt, melyről folyamatosan küldi írásait több napilapnak. Írásai Istenek nyomában címmel jelennek meg kötetben, 1927-ben.

1928

  • Budapestre költözik, a budai Mikó utcába. Megírja Bébi vagy az első szerelem című regényét.

1930

  • Dormándi Lászlóval közösen szerkesztik az 1914-1930 című képeskönyvet, mely egy évvel később több országban megjelenik és osztatlan sikert arat.
  • Megjelenik A zendülők, a Garren család történetének első kötete.

1931

  • Megjelenik Idegen emberek című regénye, mely németországi és franciaországi élményeit dolgozza fel.

1932

  • Aláírja a genfi Világbéke Kongresszusra szánt levelet.
  • Harmincnyolc más íróval együtt lemond a Magyar PEN Klub-beli tagságáról.

1934

  • Megjelenik önéletrajzi ihletésű regénye, az Egy polgár vallomásai első kötete.

1935

  • Januárban, Thomas Mann budapesti látogatásakor ő az egyik, aki kíséri a német írót a budai Várban.
thomas_mann1.jpg
  • Megjelenik az Egy polgár vallomásai második kötete, de júniusban elkobozzák a regényt, mivel az első kiadásban eredeti néven szerepelteti egykori instruktorát.
  • Augusztusban Lolával Londonba utaznak.
  • Októberben 12-én Miskolcon meghal édesapja.

1936

  • Március 9-én megtartja első előadását a Cobden Szövetségben “A féltékenyek” címmel.
  • Októberben a La Fontaine Társaság tagja lesz.
  • November 24-én egyházi házasságot köt Lolával a felsősegesdi plébánián.
  • November végén jelenik meg utolsó cikke az Újságnál.
  • December 6-án jelenik meg első cikke új napilapjánál, a Pesti Hírlapnál, ahová egészen 1944-ig írja a “Vasárnapi Króniká”-t és a “Tegnap és Ma” rovatot.

1937

  • A féltékenyek című kétkötetes műve folytatja a korábban megkezdett regényfolyamot a családról (Garrenek) és a Városról.

1938

  • Február elején megválasztják a Kisfaludy Társaság tagjává, székfoglalóját Komáromi Jánosról, a “felvidéki íróról” tartja.
  • Megjelenik A négy évszak című kötete, mely első a “prózai epigrammák” sorában.
  • Az első bécsi döntés következtében Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területek, így Kassa “hazatérésénél” lapja tudósítójaként van jelen.
kassa_hazaterese.jpg

1939

  • Február 28-án megszületik Kristóf nevű fia, aki néhány hetes korában meghal. Április 10-én temetik Farkasréten. Megírja Egy kisgyermek halálára című versét.
  • A második világháború kitörésekor megjelenik Búcsú című írása.
  • A karácsonyi könyvpiacra megjelentetik műveinek tízkötetes gyűjteményes kiadását “Márai Sándor válogatott munkái” sorozatcímmel.

1940

  • Megjelenik Szinbád hazamegy címmel Márai Krúdy-regénye.
  • Október 16-án mutatják be Kaland című színművét, mely éveken át a legkedveltebb darabok egyike volt, 351 alkalommal játszották.

1941

  • Megjelenik a Kassai őrjárat.

1942

  • Az író egyik legtermékenyebb éve: Ég és Föld, Röpirat a nemzetnevelés ügyében, A gyertyák csonkig égnek.
  • Május 15-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz. November 20-23. között részt vesz a lillafüredi konferencián.
  • Parabolisztikus történelmi drámáját, A kassai polgárokat december 5-én a Nemzeti Színház mutatja be.

1943

  • Május 15-én a Magyar Csillagban megjelenik az Együttes vallomás.
  • Súlyos ideggyulladással kezelik, valószínűleg emiatt csak december 6-án tartja meg székfoglalóját a Magyar Tudományos Akadémián Ihlet és nemzedék címmel.

1944

  • Március 19-én a német csapatok megszállják Magyarországot, emiatt március 22-én vagy 23-án Leányfalura költöznek Lolával.
1944-marcius-19.jpg
  • Április 13-án Balassagyarmaton keresztül Losoncra mennek. Leányfalun születik meg első Naplója (Napló 1943-1944), amely a következő évben jelenik meg.

1945

  • A Zárda utca 28. szám alá költöznek, itt élnek 1945 végétől vagy 1946 elejétől 1948 augusztusáig. Egyre világosabbá válik számára: nem maradhat itthon, mert “nem hallgathat szabadon”.
  • Decemberben bemutatják Varázs című színművét. Ekkor születnek a darab női főszereplőjéhez (Tolnay Klári) írt Ismeretlen kínai költő. Kr. után a XX. századból című versek és naplórészletek, amelyeket a színésznő csak az író halála után publikált.
  • Tagja lesz a Magyar Művészeti Tanácsnak.

1946

  • Április 22-én, 89 éves korában meghal nagynénje, Zsüli néni.
  • A kommunista sajtó egyre élesebben támadja.

 1947

  • Megjelenik újabb “őrjárata”, az Európa elrablása.
  • Június 3-án a Magyar Tudományos Akadémia belső tagjává választják.
  • Megjelennek a Garren család történetének utolsó kötetei: a Sértődöttek első (A hang), illetve második (Jelvény és jelentés) része.
  • Emigrációjához a végső lökést regénytrilógiája utolsó kötetének (Művészet és szerelem) bezúzása adja.
  • Lolával örökbe fogadják Babócsay Jánoskát, aki Leányfalu óta velük él.
2-_vh.jpg

1948

  • Augusztus 31-én feleségével és nevelt fiával, Jánossal elhagyja az országot. Hét hétig Svájcban, utána Olaszországban, Nápolyban élnek.

1949

  • Április 5-én befejezi az Egy polgár vallomásai III. részét, későbbi címén a Föld! Föld!…et.
  • A Magyar Európa Tanács tagjává választják.
  • Idehaza a november 14-én jóváhagyott új alapszabály értelmében akadémiai tagságát megszüntetik külföldre távozása és a Széptudományi Alosztály feloszlatása miatt.

1950

  • A clevelandi Szabadság című napilap munkatársaként közli legújabb naplórészleteit és cikkeit 1952-ig.

1951

  • Nyáron megírja a Halotti beszéd című verset.
  • Az október 6-án induló Szabad Európa Rádiónak kezdettől fogva munkatársa.

1952

  • Áprilisától New Yorkban élnek. Londonban a Prager Kiadónál megjelenik első, emigrációban született kötete, a Béke Ithakában.

1954

  • Május 1-jén a Művelt Nép című lapban megjelenik a Halotti beszéd és Tamási Áron válasza.

1956

  • A forradalmat mindvégig figyelemmel kíséri és kommentálja a Szabad Európa Rádióban Münchenből.
1956-os-forradalom.jpg

1957

  • Német nyelven megjelenik San Gennaro vére című regényének első kiadása.
  • Magyar-amerikai állampolgár lesz.

1958

  • Megjelenik első emigrációban született naplókötete, a Napló 1945-1957.

1959

  • Nagyobb utazást tesz az Egyesült Államok keleti és nyugati partján.

1960

  • Megjelenik Washingtonban az Egy úr Velencéből, a Vendégjáték Bolzanóban című regénye színpadi változata, melynek megírását már hosszú ideje tervezte.

1964

  • Der Wind kommt vom Westen címmel kiadják máig is csak német nyelven olvasható útleírásait.
  • Augusztus 19-én Budapesten, 90 éves korában meghal édesanyja.

1965

  • Saját kiadásában jelenteti meg San Gennaro vére című regényét magyarul, a nyolc évvel korábbihoz képest kibővített, átírt formában.

1967

  • Februárban végrendeletszerű szöveget mond magnóra feleségének és fiának, melyben rendelkezik írói hagyatékáról is.
  • Májusban tartja utolsó felolvasását a Szabad Európa Rádióban.
  • Visszaköltöznek Európába, a dél-olaszországi Salernóba.

1970

  • Nyarán megjelenik az Ítélet Canudosban, mely első közös munkája a Vörösváry Kiadóval.

1972

  • Megjelenik a Föld, Föld!... című visszaemlékezése.
  • Szeptembertől negyedéves rendszerességgel, “Napló” címmel küld felolvasásokat (jegyzetek, kritikák, napi események kommentálása) a kölni székhelyű rádióadó, a Deutsche Welle számára.

1973

  • Bécsi utazással ünneplik meg Lolával 50. házassági évfordulójukat.

1975

  • Megjelenik Erősítő című regénye. Utazást tesz az Egyesült Államokban.

1978

  • A delfin visszanézett című, összegyűjtött verseit tartalmazó kötet megjelenése, egyfajta lírai összegzési kísérlet.

1980

  • Május 6-tól haláláig a kaliforniai San Diegóban élnek. Judit… és az utóhang című regény kiadása, mely Az igazi folytatása, befejezése.

1981

  • Az Élet és Irodalom hasábjain vetődik fel először “hivatalosan” műveinek itthoni újrakiadása.

1984

  • Utolsó, még életében kiadott naplójának (Napló 1976-1983) megjelenése.

1985

  • A sorozatos veszteségek lassan megtörik az idős írót: elveszti öccsét, Gábort, és húgát, Katót.

1986

  • Január 4-én meghal felesége, Lola és novemberben másik öccse, Radványi Géza filmrendező. Feleségét elhamvasztják, földi maradványait az óceánba szórják (ahogyan egy év múlva fogadott fiukét és három évvel később Máraiét is).
  • Szeptemberben egy műtéten esik át.

1987

  • Március 23-án meghal nevelt fia, János.

1988

  • Egyre nagyobb az érdeklődés Magyarországon Márai és életműve iránt, megkeresi őt több hivatalos testület (Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Írók Szövetsége).
  • Novemberben megjelenik két kötetben család- és nemzedékregénye, A Garrenek műve, mely tartalmazza A zendülők, A féltékenyek című regényeit és a Sértődöttek trilógia köteteit.

1989

  • Január 15-én írja utolsó naplóbejegyzését.
  • Február 21-én önkezével vet véget életének. Hamvait két nappal később a Csendes-óceánba szórják.

Felhasznált irodalom:

  • „Köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam…” Képek és tények Márai Sándor életéből (összeállító szerk.: Mészáros Tibor) (illusztrált album)
Reklámok

2 hozzászólás

  1. Tóth Tibor on

    Márai remek ember volt, több művét olvastam és szándékszom majd elolvasni, de most olvastam először életrajzát és sajnálat azt látni, hogy öngyilkos lett.

  2. angela1221 on

    Márai önéletrajzi regénye, és egyben egyik legjelentősebb műve, az Egy polgár vallomásai idén jelent meg harmadik átdolgozott kiadásban. Bővebben:
    http://www.konyv-konyvek.hu/egy_polgar_vallomasai_harmadik_atdolgozott_kiadas


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: